Történet
A gobelin-t szokás fali kárpitnak is nevezni. Készítésük sajátos technikát igényel, minden darab egy "mestermunka". Általában gazdag színvilágúak. Vannak melyek vastag lyukúak és vannak egészen apró, tű méretű gobelin munkák is.
Csodálatosak fali díszítésre, de bútorok, ruhák, táskák díszítésére is kiválóan alkalmasak. Több vélemény látott napvilágot a gobelin hazánkban való elterjedéséről. Vannak, akik az ősmagyaroknak tulajdonítják a keresztszemes öltés ezen formáját, de olyanok is akadnak, akik középkori szerzeménynek. |
A gobelin kialakulásának legelterjedtebb története, azonban a XVI. századbeli Jean és Philibert Gobelin kelmefestő testvérpárhoz köthető. A francia testvérpár célja az volt, hogy a gazdag főúri családoknak készítsenek kárpitokat.
Gyorsan felismerték a remek üzleti lehetőséget a gobelin készítésban, így 1662-ben felvásárolták (IV. Henrik minisztere, Colbert) a Gobelin fivérek műhelyet és helyére Királyi manufaktúrát alapítottak. Ez a gyár már nem csupán a gobelin gyártásával foglalkozott, hanem több "művészet", pl. asztalosok, ékszerkészítők is jelen voltak, így a különböző ágak szépen kezdtek ötvöződni. A gobelin hihetetlen virágzásnak indult, de a franciák annyira ragaszkodnak a tradícióhoz, hogy csak az egykori manufaktúra és a Gobelin- fivérek, valamint leszármazottjainak munkáját fogadják el valódi alkotásoknak.
Nálunk a XIV. századból származó Besztercei szójegyzékben olvashatunk először olyan fali kárpitokról, melyek különleges szövési technikával készültek és a falak réseit borították.
Legnépszerűbbé a XIX. században, az iparosodás korában vált, akkoriban a polgári családok hölgyei lelték benne elfoglaltságuk lehetõségét.
Tömeges gyártásában Németország járt az élen, mivel náluk jelent meg először, az előre nyomott minták készítése. Azóta is hihetetlenül közkedvelt és népszerű a gobelin, rengeteg vállalkozás épül a mai napig is rá. (Nagy szerencsénkre)
A mára leginkább professzionális szintre korlátozódott és hagyományozódott szövött gobelinek, avagy szövött kárpitok szövőszéken történő eljárását utánozza az úgynevezett gobelinvarrás. A népszerűségéből mit sem vesztő házikészítésű, varrott gobelin nagyon hasonlít a fali szőttesekre, ám a kárpitokkal ellenben ezek a kanavára, egy speciális textilfajtára, vastag, tompa hegyű tűvel, legtöbbször gyapjúfonállal öltve készülnek.
A gobelin lelke az ábra, melyek gyakran vallási vagy irodalmi területről (lovagregények, szerelmes költészet) érkeztek. A rajzokat kezdetben az ablakon átszűrődő nap, illetve az üveglap elé helyezett gyertya által megvilágított felületen keresztül kopírozták a kelmékre, később a képet tartalmazó papírkép alá helyezték az anyagot és azon keresztül lyuggatták át a kívánt mintát, majd a kelmén szénporral, később tussal rajzolták ki az ábrát.
Az évszázadok folyamán a szövés és a festőművészet szinte egylényegűvé vált. A festőművészek számára kihívást jelentett műveik textilben való megjelenítése.A gobelinképek mintáiul olyan festőóriások képei szolgáltak, mint Rembrandt, Raffaello, Rubens és Boticelli, vagy Mányoki Ádám, Mindszenti Mihály és Rippl-Rónai József.
Egyes történészek szívesen eredeztetik ezeket a keresztszemes öltésen alapuló, lakásdíszítésre szolgáltó textíliákat már az ősmagyarok sátraiból, de ezeknek a nézeteknek ellentmondanak azok a források, amelyek szerint a szövés művészete hazánkban csak a középkorban terjedt el.
A gobelinkészítés, e művészi igényességű kézműves alkotás máig is közkedvelt időtöltés, ami a készítőjének és az ajándékozottaknak is egyaránt nagy élményt szerez
Gyorsan felismerték a remek üzleti lehetőséget a gobelin készítésban, így 1662-ben felvásárolták (IV. Henrik minisztere, Colbert) a Gobelin fivérek műhelyet és helyére Királyi manufaktúrát alapítottak. Ez a gyár már nem csupán a gobelin gyártásával foglalkozott, hanem több "művészet", pl. asztalosok, ékszerkészítők is jelen voltak, így a különböző ágak szépen kezdtek ötvöződni. A gobelin hihetetlen virágzásnak indult, de a franciák annyira ragaszkodnak a tradícióhoz, hogy csak az egykori manufaktúra és a Gobelin- fivérek, valamint leszármazottjainak munkáját fogadják el valódi alkotásoknak.
Nálunk a XIV. századból származó Besztercei szójegyzékben olvashatunk először olyan fali kárpitokról, melyek különleges szövési technikával készültek és a falak réseit borították.
Legnépszerűbbé a XIX. században, az iparosodás korában vált, akkoriban a polgári családok hölgyei lelték benne elfoglaltságuk lehetõségét.
Tömeges gyártásában Németország járt az élen, mivel náluk jelent meg először, az előre nyomott minták készítése. Azóta is hihetetlenül közkedvelt és népszerű a gobelin, rengeteg vállalkozás épül a mai napig is rá. (Nagy szerencsénkre)
A mára leginkább professzionális szintre korlátozódott és hagyományozódott szövött gobelinek, avagy szövött kárpitok szövőszéken történő eljárását utánozza az úgynevezett gobelinvarrás. A népszerűségéből mit sem vesztő házikészítésű, varrott gobelin nagyon hasonlít a fali szőttesekre, ám a kárpitokkal ellenben ezek a kanavára, egy speciális textilfajtára, vastag, tompa hegyű tűvel, legtöbbször gyapjúfonállal öltve készülnek.
A gobelin lelke az ábra, melyek gyakran vallási vagy irodalmi területről (lovagregények, szerelmes költészet) érkeztek. A rajzokat kezdetben az ablakon átszűrődő nap, illetve az üveglap elé helyezett gyertya által megvilágított felületen keresztül kopírozták a kelmékre, később a képet tartalmazó papírkép alá helyezték az anyagot és azon keresztül lyuggatták át a kívánt mintát, majd a kelmén szénporral, később tussal rajzolták ki az ábrát.
Az évszázadok folyamán a szövés és a festőművészet szinte egylényegűvé vált. A festőművészek számára kihívást jelentett műveik textilben való megjelenítése.A gobelinképek mintáiul olyan festőóriások képei szolgáltak, mint Rembrandt, Raffaello, Rubens és Boticelli, vagy Mányoki Ádám, Mindszenti Mihály és Rippl-Rónai József.
Egyes történészek szívesen eredeztetik ezeket a keresztszemes öltésen alapuló, lakásdíszítésre szolgáltó textíliákat már az ősmagyarok sátraiból, de ezeknek a nézeteknek ellentmondanak azok a források, amelyek szerint a szövés művészete hazánkban csak a középkorban terjedt el.
A gobelinkészítés, e művészi igényességű kézműves alkotás máig is közkedvelt időtöltés, ami a készítőjének és az ajándékozottaknak is egyaránt nagy élményt szerez
Alapok
Gobelinvarrás alatt különféle öltésekről beszélhetünk.
A gyöngyöltés (petit point)– ha balról jobbra haladunk, fentről lefelé, rézsút visszafelé öltünk. Fordulásnál jobbról balra, lentről fölfelé a haladással ellenkező irányba rézsútosan felfelé öltünk. Ezzel az öltéssel, igen vastag, erős felületet kapunk. Ha ezt az öltésfajtát használjuk, hamarosan észrevesszük, hogy „szereti” a fonalat.
|
A spóröltés, avagy a takarékos gobelinöltés – balról jobbra haladva lentről fölfelé, rézsút előre öltünk. Fordulásnál fentről lefelé, szintén rézsút előre öltünk, így a fonal mennyiségével az előző öltéshez képest spórolunk.
E két öltés különbözősége, a színen nem észrevehető, hiszen mindkettő egyforma irányba dőlő félkereszt öltés, azonban tapintáskor a spóröltés jóval vékonyabb felületet eredményez. |
Egy szépen kivarrt gobelin hátoldala mutatja meg készítőmesterének szakértelmét. Ebben az esetben - a varrás színe és fonákja egymás tükörképe, és szinte azonos látványt mutat.
A gobelint kanavára készítjük, amely lehet leszámolható mintájú, vagy előnyomott alapú. Minden fonalnak van egy színkódja. Hogy a gobelin gyönyörű legyen, osztott fonallal kell dolgoznunk. Egy fonal hat kisebb szálból áll. A szálak mennyiségét tetszésszerűen lehet választani. A lényeg, hogy a vászon se látszódjon ki, de túl zsúfolt se legyenek az öltések. Ha bármilyen jól is csináljuk a gobelint, de rossz minőségű a fonal, a gobelin akkor is elcsúnyulhat. Nagyon jó minőségűek a DMC, Anchoil és a Rosace hímzőfonalak. Az utóbbi egy olcsóbb kategória, színskálája tökéletesen megegyezik a DMC színskálájával (alternatívája annak).
A tügobelin esetében mono szálas kanavára varrunk, a normál gobelin esetében duplaszálas vásznat használunk. Tűgobelinbe minden lyukba öltünk, a normál gobelin esetében minden másodikba. Ha részlet kidolgozásról van szó, akkor ebben az esetben is minden lyukba varrunk. |